 Remélhetőleg még
a nem dohányzók közé tartozol és
ez mindig így is marad. A nemdohányzó életmódnak
ugyanis csak előnyei vannak, méghozzá nem
is akármilyenek!
A dohányosokhoz képest
valószínűleg sokkal jobban fogsz kinézni,
fiatalosabb és egészségesebb maradsz:
- megőrizheted, illetve
fokozhatod erőnlétedet,
sportteljesítményedet
- bőröd lassabban
öregedik,
- később és kevésbé
alakulnak ki ráncaid
- fogaid nem színeződnek
sárgára
- zavartalanul érezheted
az illatokat, az ételek ízét
- könnyedén veszel
levegőt,
kisebb a hajlamod a megfázásra
- elkerülheted a dohányzás
okozta betegségeket (érszűkület,
szívbetegség, tüdőrák)
- megmenekülsz a nikotinfüggőségtől,
amelyet nagyon nehéz leküzdeni
- a lakás és
a ruhák nem bűzlenek a cigarettaszagtól
- rengeteg pénzt takaríthatsz
megvéded a környezetet:
a cigarettacsikk is szemét!!! Hidd el magadnak
teszel jót, ha nem szemetelsz
- könnyebben kaphatsz
csókot egy nem dohányzótól
- és még a kistesód
sem fog a cigizésben utánozni!
Az, hogy dohányzóvá válsz-e a te
saját egyéni döntésed! Senki másé!
Ez a döntés pedig nemcsak a saját magad és
környezetedben élők egészségi
állapotát határozza meg, hanem az életed
minden területére hatással van. A dohányzás
nemcsak egészségi, hanem nagyon komoly társadalmi,
gazdasági, környezetszennyezési probléma
is!
És ne feledd!
A dohányzás már rövidtávon
érzékelteti káros hatásait (romló
sporteredmények, megemelkedett anyagi kiadások,
elszíneződött ujjak, idő előtti
őszülés és kopaszodás, rossz
lehelet, köhögés, légzési zavarok).
Évek során pedig ezek a hatások csak fokozódnak,
sőt nagyon sok esetben betegségek alakulnak ki.
Kísértések
Attól persze, hogy a nemdohányzó életmódot
választod, nem jelenti azt, hogy nem leszel folyamatosan
kitéve mások dohányfüstjének,
illetve a kísértésnek, hogy esetleg te
is rágyújts.
A kísértésnek
három fő formája van:
- Társasági:
pl. barátaid a buliban, diszkóban, közös
összejöveteleken kínálnak cigivel.
- Hangulati: rossz kedved van,
unatkozol, stresszes vagy, ideges, nyugtalan vagy feszült.
Valami nem sikerült az iskolában, úgy
érzed a szüleid nem értik meg a problémáidat,
stb.
- Függővé
válás: aki már a rendszeres dohányzás
miatt nikotinfüggővé vált, az
folyamatosan kívánni fogja a cigarettát,
nem tud tőle megszabadulni.
Hogyan lehet védekezni a kísértések
ellen?
A 3. tényező, tehát a függővé
válás téged szerencsére nem érint.
Ez a dohányzók problémája, amelyről
a leszokásban segítő fejezetben olvashatsz.
A társasági kísértések (1.),
illetve a hangulati ingadozások (2.) azonban téged
is érinthetnek. Ne feledd azonban, hogy mindkettőre
van megoldás: a cigarettát nem kell soha elfogadnod,
ha nem akarod, a rossz hangulatodat, illetve a stresszt ezerféleképpen
tudod kezelni. Ezekről bővebben a leszokásról
szóló részben olvashatsz.
Mire kell vigyázni? Passzív dohányzás ártalmai:
Talán már számodra is nyilvánvaló az a tény, hogy a cigarettázó ember nem csak a saját, hanem a szoros környezetében élők, azaz családtagjai, kollegái, barátai egészségét is rongálja.
Tudtad-e, hogy.
A dohánytermékből származó füst 2/3-át a dohányos nem szívja be, hanem az egyenesen a környezetbe kerül, ahol a nemdohányzók szervezetét (passzív dohányosok) ugyanúgy károsítja.
Több kutatás egyértelműen bizonyította, hogy a passzív dohányzás ugyanúgy okozhat
- tüdőrákot,
- szív-érrendszeri betegségeket
- egyéb betegségeket (mellrákot),
hiszen a passzív dohányzás is tönkreteszi az ereket, amelyek elveszítik tágulási képességüket, valamint könnyebben léphetnek föl véralvadási zavarok.
Persze mindez nemcsak az emberekre, hanem az otthonunkban tartott kis kedvenceinkre, háziállatainkra is ugyanúgy igaz.
A dohányfüstmentes környezethez minden élőlénynek joga van, legyen az ember, állat vagy növény. Mivel a belélegzett levegőbe jutó dohányfüstnek nincs olyan minimális szintje, ami alatt az már biztonságosnak mondható, ezért csak a teljes dohányfüstmentesség az egyedül elfogadható megoldás.
Ez azt jelenti, hogy a dohányfüst és az általa okozott betegségek elkerülésére nem elegendő a szellőztetés, illetve az, ha valamilyen helyiséget pl. paravánnal dohányzó és nem dohányzó részekre osztanak. Ugyanúgy nem jelent megoldást a mesterséges szellőztető berendezések alkalmazása sem.
Mivel erre nagyon sok dohányos egyáltalán nincs tekintettel, a nemdohányzóknak is oda kell figyelniük: ha füstös környezetbe kerülnünk, jelezni lehet a dohányzó embernek (ha nem kijelölt dohányzó helyről van szó) hogy zavar minket a füst, vagy ha lehet, hagyjuk el inkább a helyiséget.
Szerencsére a dohányzással, dohányzóhelyek kijelölésével kapcsolatosan szigorodnak a törvények, ezzel párhuzamosan egyre kevesebb olyan nyilvános hely lesz a jövőben, ahol még dohányozni lehet.
Néhány szó a manapság divatos vízipipáról
A vízipipázás egy manapság egyre inkább elterjedő és divatossá váló dohányzási forma. Nézzük csak meg közelebbről, hogy mit is jelent ez?
Honnan származik?
Bár a vízipipa eredetéről többfajta elmélet is napvilágot látott már, az viszont tény, hogy legalább 400 éve létezik. Régen kókuszdió héjából készítették a vázat, innen ered a "narghile" elnevezés (jelentése kókuszdióhéj), mely ma is több nyelven él még (franciául, angolul). Bár a vízipipázás elsősorban az arab országokban népszerű, használata a XXI. századra egyre jobban elterjedt az Egyesült Államokban és Európában is. Mára sajnos kb 100 millió ember vízipipázik naponta.
Hogyan működik?
Bár a vízipipák kultúrától, időszaktól függően különbözők lehetnek, szerkezetük és működési elvük ugyanaz. Főbb részek: az ún. edény, melyben folyadék (víz) van, továbbá ebbe nyúlik bele a test, ami voltaképpen egy merev cső. A test tetején a fejrésznél helyezik el a szenet és attól szűrővel elválasztva a speciális vízipipa dohányt, melyet gyakran kevernek ízesítő anyagokkal (csokidarabkákkal, szárított gyümölcsökkel). Az edényből egy lágy cső is indul, mely a szájrészben végződik, ezen keresztül szívja meg a levegőt a dohányzó. A szívóhatás révén keletkező vákuum hatására kerül füst a folyadékon keresztül az edénybe, majd onnan a légutakba.
Tévhitek és tények a vízipipáról
Általános tévhit, hogy a vízipipázás ártalmatlan, de legalábbis sokkal kevésbé veszélyes tevékenység, mint a dohányzás. Ezt a nézetet azzal szokták indokolni, hogy a folyadék kiszűri a káros anyagokat, továbbá lehűti a füstöt, így az veszélytelen.
Ezzel szemben az igazság az, hogy egyetlen, 45 perces vízipipázás után mind a vér nikotin tartalma, mind kotinin tartalma (a nikotin bomlásterméke) például a 60-szorosára növekszik, a nyálban pedig ennél még sokkolóbbak az adatok: 600 illetve 300-szoros ez az érték!
A szén-monoxid a vér hemoglobinjához kötődik (mely az oxigént szállítaná), ennek hatására szűkülnek az erek, rosszabbodik a sejtek vérellátása és növekszik a vérnyomás és a pulzus. A vízipipa belélegzett füstjének szén-monoxid tartalma akár háromszorosa is lehet a cigarettáénak. Ráadásul a nemdohányzók hemoglobinhoz kötött CO szintje 2%-ról 6%-ra nőtt cigarettázás és 10%-ra vízipipázás után.
A vízipipa füstje ezen kívül tartalmaz kátrányt és olyan egyéb mérgező összetevőket, mint a formaldehid, nitrogén, nitrogén-oxid, arzén-származékok, nehéz fémek és egyéb rákkeltő anyagok. Egy vízipipázás során belélegzett füstben 50-szer annyi rákkeltő policiklikus aromás vegyület található, mint egy szál cigarettáéban. Ennek megfelelően a vízipipa éppolyan egészségkárosító, ugyanúgy rákot, szív- és légzőszervi betegségeket okozhat! Ezeken kívül nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a vízipipázás a használatából adódó egyedi jellegzetességei révén egyéb lehetséges veszélyforrást is jelenthet: többek közt a közös használat, a nem megfelelő higiéniai feltételek különböző fertőző betegségek terjedését segíthetik elő. De ami a legfontosabb: sose feledkezzünk meg róla, hogy a passzív dohányzás éppúgy velejárója a vízipipának, ahogy a cigarettának!
Magyarországon évi 28 000 aktív dohányzás miatt elhunyttal számítva, a passzív dohányzás körülbelül évi 3 500 áldozatot követel.
A levegőbe került mellékfüst, amit a passzív dohányosok beszívnak veszélyesebb a főfüstnél is, mivel ezt nem szűri meg a filter.
Egy cigaretta kb. 10 perc alatt ég el. Ez alatt a levegőbe kétszer több kátrány és nikotin, ötször több szénmonoxid kerül, mint a dohányos szervezetébe.
|
